Kezdődött minden azzal, hogy a telefonom megkattant. Bár mióta nézegetek újat, mintha sejtené, hogyí hamarosan kikerül a rendszeres használatból, egész normálisan működött. Visszatérve: tegnap este beállítottam az ébresztőt 7-re, hogy 8-ra kényelmesen beérjek dolgozni. Leellenőriztem, hogy biztos minden rendben van-e; vasárnap ki van- pipálva, 7,00 van-e beállítva, be van-e kapcsolva az ébresztés. Mivel mindent rendben találtam, lefeküdtem aludni. Folytattam ezt a tevékenységet egészen 7,45-ig, amikor is Anyukám szólt, hogy hányra is megyek dolgozni?
Szóval kapkodtam, mint az állat. A taxiba is úgy vágtam be magam, mintha a halál üldözne. De szerencsére gyorsan megtettük kocsival azt a 2-3 km-t, így elsőként érkeztem meg a bolthoz.
A nap gyönyörű volt, szakadt az eső, mégis elég sokan látogattak ki hozzánk. Munkám is volt annyi, hogy azt sem tudtam hol áll az eszem.
Így történt, hogy idegességemben, hogy még mindig nem vagyok kész, elütöttem egy egyszeri vásárlásra szóló bónt. Enyhe idegbaj jött rám, a Főnökasszonyra meg erőteljes, megjegyzem totál jogosan. Szóval egy 10 percnyi várakozás után találtunk orvoslatot a dologra - tán minden rendben is van, de én akkor is kegyetlenül szarul érzem magam emiatt.
Majdnem egy órával később húztam ki magam a melóból, mint kellett volna, ráadásul az a szar telefonom meg lemerült, így haza se tudtam szólni, hogy élek, csak eddig dolgoztam...
Fáradt vagyok, és nyűgös. Lassan úgy érzem, hogy egy tökéletlen nulla vagyok.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Az ilyen napokon lenne a legjobb tovább folytatni az alvást a következőig felkelés helyett. Nem? De!
VálaszTörlésNem lehet, hogy kikapcsoltad a telefont éjjelre? Engem akkor szokott (a SonyEricsson) nem-ébreszteni (50 esetből egyben), ha kikapcsolom.
Ja, a mostani "pocket pc", windows mobile, az meg egy kalap kaka, és bármit pipálok, bárhogyan hgyom bekapcsolva, akkor is billgécc kedvétől függ, ébreszt-e, avagy sem. (csak a gps miatt tartom, másképp már célba lőttem volna rá...)